Coaching esettanulmány

"Repülés"

 

Az ügyfél

Ügyfelem az itt bemutatott folyamatban egy multi cég fiatal férfi középvezetője volt.

A nulladik találkozókon és a folyamat eleji és végi megbízói háromszög találkozókon túl 4 alkalommal találkoztunk. Beszélgetéseink nagyobb részt skype-on, kisebb részt séta-coaching keretében zajlottak.

Már az ismerkedő, nulladik találkozón lenyűgözött bátorságával, őszinteségével, éleslátásával, gyors gondolkodásával, cselekvési készségével és gyors döntéseivel, amelyekben bátran támaszkodott az előzőeken túl intuícióira, érzéseire is. Azt érzékeltem, kapcsolatban van önmagával, és könnyeden engedi számomra is a hozzá való kapcsolódást. Volt valami szabad és inspiráló minőség abban, ahogyan őt én érzékeltem. Egyszer Erős Ilától hallottam egy előadást a „sallangmentes jelenlétről”. Azt éreztem, ügyfelem igazán jó példája annak, amiről Ila beszélt (még ha ott a coach jelenlétéről volt is szó.) Teljes nyitottsággal és elkötelezettséggel állt a folyamathoz, kíváncsian várva arra, mit hoz az neki és hová viszi.

 

Cél. Avagy, a legmerészebb vágy

A kérdés, vagy a merész vágy, ami izgatta első beszélgetésünkben, az volt, mi is lehet a dolga igazán azzal a céges projekttel, amelynek a fejlesztése rá van bízva. Mi az a professzionális szakmai szerep, amelyet definiálni tud magának? Azt érzékelte, hogy gyakran másképpen, többet, nagyobb összefüggésben is lát, mint a környezete, és amikor ezekre a meglátásokra alapozva segítő szándékkal átvesz szerepeket, gyakran ez blokkokat okoz a kapcsolatokban, és így a projekt előmenetelében is. Célja tehát az volt, hogy muníciót gyűjtsön ahhoz, hogy egy teamben hogyan tudja a leghatékonyabban kamatoztatni képességeit, ugyanakkor teret adva a többieknek is, ügyelve az emberi kapcsolatok néha teljesen „irracionális” dinamikájára – ahogyan ő fogalmazta. „Legjobb tudásom alapján hozzájárulok ahhoz, hogy a mindenkori projekt a lehető leghatékonyabban haladjon előre, miközben segítem azt, hogy a teamben inspiráló közös munka folyjék. A teamben mindenki érezze úgy, hogy jó ide tartozni, jó együtt dolgozni.”

A célra irányuló tanulás fókuszában a munka során a hatékony vezetői szerep reflektálása és a vezetői identitás, kompetenciakészlet tudatosítása rajzolódtak ki.

Ügyfelem az ülések között saját indíttatásra kiemelten és fókuszáltan figyelt minden olyan fontosnak tűnő pontot, amit az ülések alatti beszélgetésben magának kiemelt, megfogalmazott. Ügyfelem magának fogalmazott meg minden esetben „kísérleteket”, amelyeket tudatosan kipróbált és reflektált az ülések között. Minden ülés az előzőt követő tapasztalatok, és ezek a kijelölt céllal való kapcsolódásának „vizsgálatával” kezdődtek.

 

A kapcsolat

Gyakran érzékelem coaching munkáimban, hogy azon túl, hogy a kimondott cél körüljárásában, a valós vágyak megfogalmazásában és az oda vezető út kijelölésében támogatom az ügyfelemet, ennek eléréséhez a legfontosabb feladatom, hogy abban támogassam őt, hogy összekapcsolódjon saját belső erejével, erőforrásaival.

Ebben a folyamatban első pillanattól azt éreztem, ügyfelem kapcsolatban van az erejével. Feltettem magamnak a kérdést: mi az én szerepem ebben a coaching kapcsolatban? Mivel mostanában sokat repülök, az jutott eszembe, valami olyasmi szerepben vagyok, mint a repülőket a kifutópályára felvezető „terelő emberek”. Ott a hatalmas repülő, amely minden szempontból felkészült és készen áll a repülésre, és ott van egy ember, aki néhány mozdulattal jelzi a megfelelő utat a kifutóhoz. Ismeri az utat a repülő is persze, mégis, a tér biztosítását jelzi a felvezető. A repülő az, ami képes repülni, készen is áll a repülésre, és a repülő az, ami repülni fog.

Ennek a kapcsolatnak a számomra megélt „könnyedségét” az adta, hogy ügyfelem is az első pillanattól tisztában volt azzal, hogy ő az, aki „repül”.

Érdekes volt időről-időre tudatosítanom magamban azt is, hogy mindazt a nehézséget, amelyről ügyfelem beszél bizonyos emberekkel való kapcsolatában, én egyáltalán nem élem meg a kettőnk közötti coaching kapcsolatban. Számomra az ő jelenléte, működése soha nem volt fenyegető, lenyomó, kizáró, sokkal inkább energiát adó, inspiráló, együttműködő, eredményre fókuszáló. Azaz, a coaching kapcsolatban éppen az erősségei váltak megélhetővé és könnyen láthatóvá, néven nevezhetővé.

 

Tanulások az ügyfél számára. Milyen fejlődés vált lehetővé az ügyfél számára?

Ügyfelem tisztában volt a folyamat kezdetén is számos erősségével, melyekre rendszeres visszajelzést kapott munkái során. Ezek elsősorban analitikus készségére, lényeglátására, rendszerben való gondolkodására és szakmai tudására vonatkoztak. Tanulmányai és az őt körülvevő szervezetek működési mechanizmusai folytán kevésbé volt tudatos képe és visszajelzése azokról a kompetenciákról, amelyeket emberi kapcsolataiban működtetni képes. A coaching folyamatban ránézve a sikerhelyzetekre, összefoglalva és rendszerbe téve vezetői szerepekben szerzett tapasztalatait éppen az válhatott tudatos tudássá, amely készségeknek korábban csak a „hiányát” érzékelte a szervezet, és ezáltal ő maga is. Lenyűgöző volt hallgatni, hogy tulajdonképpen egy komplett leadership tudás állt össze a fejében, anélkül, hogy ezt valaha tudatosan és rendszeresen tanulta volna. Ezen elemek tudatosítása segített abban, hogy világos képe legyen bizonyos eddig nem tudatos kompetenciákról (energizálás, mintaadás (role-modeling), cél kijelölése és a tapasztalatok ehhez való folyamatos visszacsatolása, mi-tudat kialakításának központba helyezése teameknél, empátia, a kapcsolatokra való odafigyelés, a másik rejtett erőforrásainak meglátása és ezek előcsalogatásának képessége, felhatalmazás, stb.) és az általa megélt (illetve vezetője által is jelzett) nehéz helyzeteket nem kompetencia hiányhoz, hanem bizonyos típusú helyzetekhez kösse. Sikerült beazonosítania, hogy milyen szervezeti helyzetek azok, és milyen szervezeti hierarchia viszonyok, amelyekben nehézségei keletkeznek, miből adódnak a nehézségek – és ennek tudatosítása lehetőséget ad számára abban, hogy tudatosan dönthesse el, hogy milyen szerepet vállal fel egy adott helyzetben, és annak a szerepnek a fel- vagy átvállalása milyen következménnyel jár(hat). A célját, illetve a környezetből érkező visszajelzés saját értékelését érintő hiedelmek egy részét az ügyfél kimondta és megvizsgálta abból a szempontból, hogy valóban relevánsnak tartja-e őket, és meg akarja-e őket tartani, vagy érdemes lehet ezeket „becserélni”.

 

Tanulások a coach számára

Talán a legfontosabb, amit itt lehetőségem volt tanulni, éppen a jelenlétem könnyedsége. Annak az állapotnak a tanulása, amelyben kellő szabadság és biztonság van ahhoz, hogy képes legyek az ügyfélre és magamra is figyelni. Ezek a pozitív tapasztalások mutatják az utat, és segítenek észrevenni, beazonosítani, ha coachként nem ebben az állapotban ülök az ügyféllel szemben. Az ügyfélre való reagálás szabadságát mutatja meg: amikor nem „reaktívan” vagyok jelen, hanem az ügyfélre figyelve, őt a céljához segítve, valóban támogatólag.

 

Az ügyfél válasza

És hogy a fenti folyamatot hogyan látta maga az ügyfél? Köszönöm neki az itt megosztott őszinte beszámolót.

 

Madai Kriszta

Tel : 0630 2971872