Eddigi éveimben, hosszú éveken át természetes volt, hogy újra és újra eljön a tél, majd a tél után a tavasz, aztán a nyár. Nyár után az ősz, majd újra a tél. A természet újjászületik és meghal, és ebben a körforgásban, ennek a körforgásnak a részeként, mi is, a mi energiáink is változnak, elmúlnak és újjáalakulnak. Számomra a nyár volt a beteljesülés, a pihenés és szabadság ideje, a csúcspont, amire vágytam, ami felé haladtam. Mostanában sok időt töltök távol, máshol, ahol a